Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.
Donald Trump amerikai elnök azt mondja, békét akar teremteni Ukrajnában. Megközelítése azonban nem működhet, mert az nem kezeli a biztonsági garanciák problémáját. Addig nem lesz béke, amíg Ukrajnának egyedül kell szembenéznie Oroszországgal. Elképzelhető azonban, hogy ez a probléma kiküszöbölhető. Elméletileg a hadviselés miniatürizálásában rejlő technikai innováció új utakat kínálhat a béke megteremtéséhez, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság – mindkettő atomhatalom – is közbeléphetne, ha Amerika visszalép.
Minden mértékadó, nemzetközileg releváns felmérés és elemzés szerint ma Magyarországon mélyre hatol a korrupció a közszektorban. Bár sokáig a rendszerszintű korrupció és a jogállamiság eróziója nem tükröződött számos gazdasági mutatóban, mára egyértelmű vált: az intézményesített visszaélések aláássák az ország fejlődését. A Covid-járvány óta Magyarország a korrupció és a gazdasági teljesítmény romlásának ördögi körébe került.
Azzal, hogy minden igazolható ok nélkül általános vámokkal fenyegette meg Kanadát, Mexikót és Kínát, Donald Trump amerikai elnök azt bizonyította, hogy személye komoly kockázatot jelent mind Amerika, mind annak kereskedelmi partnerei számára. Az fogja azonban végül meghatározni, hogy mekkora kárt szenved majd el a globális gazdaság, hogy a többi ország miként reagál Trump meggondolatlan politikájára. Amerika kereskedelmi partnereinek meg kell őrizniük hidegvérüket, és ellen kell állniuk annak a kísértésnek, hogy tovább fokozzák ezt az őrültséget.
Szegény Rachel Reeves brit pénzügyminiszter! Még mielőtt január 29-én elmondta volna a várva várt „növekedési beszédét”, a kritikák elárasztották a közösségi médiát és az étert. Egyesek szerint megközelítése túlságosan szétszórt, és túlságosan olyan intézkedésekre támaszkodik, amelyek hatása csak hosszú távon lesz érezhető. Mások szerint egyes programok ellentétesek a kormány környezetvédelmi vállalásaival, és nem egyenletesen oszlanak el az országban, valamint az egész programcsomag túl sokba kerül. Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója odáig is elment, hogy nyilvánosan Reeves-t olyan embernek írta le, mint akinek „fogalma sincs a dolgokról”.
Miután a DeepSeek-R1 január 20-i bemutatása következtében jelentősen bezuhant a chipgyártó Nvidia részvényeinek árfolyama, és több más technológiai vállalat értékelésében is erőteljes csökkenés volt kimutatható, egyesek ezt a mesterséges intelligencia dominálásért folytatott kínai-amerikai verseny „Szputnyik-pillanatának” nevezték el. Bár az amerikai AI-iparnak vitathatatlanul szüksége volt arra, hogy felrázzák, ez a fejlemény felvet néhány összetettebb kérdést.
A brit kormánynak igaza volt, amikor úgy jellemezte az Egyesült Királyságban a közelmúltban tapasztalt piaci volatilitást, hogy azt elsősorban „globális tényezők” – különösen az amerikai kötvényhozamok meredek emelkedése – táplálták. Abban is igaza volt, hogy a brit piacok jól kezelték a zavarokat. Nem szabad azonban alábecsülni azokat a további kihívásokat, így a gazdaság sebezhetőségét fokozó strukturális gyengeségeket, illetve a sürgősen szükséges politikai intézkedéseket, amelyekkel a brit gazdaságnak az elkövetkező hónapokban szembe kell néznie.
Donald Trump választási győzelmét követően Európa felismerte, hogy meg kell erősítenie biztonságát és gazdasági ellenállóképességét. Az európai védelmi ipar vezetői több beruházást sürgetnek a szektorban, a védelmi minisztériumok pedig többet költenek a tudományra és a technológiára, hogy biztosítsák országaik felkészültségét a jelen és a jövő háborúira. De az nem elég, ha minden ország egyedül cselekszik.
Ahogy a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságokat és a társadalmakat, az üzleti élet vezetőinek át kell gondolniuk, hogy miként fognak együttműködni a politikai döntéshozókkal a technológia fejlődésének szabályozása terén. Az Európai Unióban a nemrégiben elfogadott AI-jogszabály előírja a cégek számára, hogy a különböző felhasználási esetekhez kapcsolódó kockázatok függvényében óvintézkedéseket tegyenek. A mesterséges intelligencia „társadalmi pontozásra” (social scoring) való felhasználása így „elfogadhatatlannak” minősül, míg az AI alapú e-mail szűrők „minimális kockázatot” jelentenek.
Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy a magyar gazdaság teljesítményében meghatározó szereppel bírnak a külföldi tulajdonú vállalatok, amelyek általában fejlettebb és hatékonyabb technológiával végzik a termelést, mint a hazai cégek. Ezen termelékenységbeli különbség miatt jellemezhető a magyar gazdaság a duális kifejezéssel. Egy friss, tudományos folyóiratban megjelent – kollégáim által írt – tanulmány szerint ez a dualitás megmutatkozik abban is, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között gyengék a beszállítói és értékesítési kapcsolatok. A magyar gazdaság szerkezetével szemben régóta megfogalmazott kritika, hogy a magyar tulajdonú vállalatok csak alacsony mértékben képesek a külföldi multinacionális cégek beszállítóivá válni. Korábban azonban nem álltak rendelkezésre, átfogó, a teljes gazdaságot magába foglaló adatok, amelyek alapján számszerűsíteni lehet ezen kapcsolatok erősségét.
Donald Trump amerikai elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy kedveli a vámokat. Első célpontként Kínát, Kanadát és Mexikót nevezte meg. Egyelőre csak az biztos, hogy kormánya a vámok kivetését arra fogja használni, hogy engedményeket csikarjon ki, ahol csak tud.
A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt. A technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt is a geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, amit egy előző cikkünkben mutattunk be. Ebben a cikkben az iparág európai helyzetét, illetve a geotermikus energia kiaknázásának hazai lehetőségeit mutatjuk be.
Az oroszok már a spájzban, sőt a kriptopiacon vannak. Alighanem a bitcoin malmára hajtja a vizet, hogy míg a hagyományos pénzügyi rendszerek a különböző korlátozások célpontjai, addig a decentralizált digitális valuta függetlensége, inflációval szembeni védettsége és határok nélküli használhatósága egyre vonzóbbá teszi. Moszkva példája azt mutatja, hogy a bitcoin nemcsak a dedollarizációs törekvéseket támogatja, hanem hatékony eszközzé válik a szankciók megkerülésére, miközben a bányászat területén is stratégiai előnyöket biztosít az országnak. A kriptovaluták ilyen szintű alkalmazása alapjaiban formálhatja át a globális pénzügyi rendszert.
A technológia fejlődése új távlatokat nyit a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása előtt, és lehetővé teszi, hogy a geotermikus energia vonzóvá váljon az energiamixben - állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024 decemberében megjelent elemzése. Ezen technikák közé tartozik a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, amelyet az észak-amerikai olaj- és gázipari beruházások során fejlesztettek ki. Ha a geotermikus energia az olyan innovációs sikertörténetek nyomdokaiba léphet, mint a napelem, a szél, az elektromos áram és az akkumulátorok, akkor a jövő villamosenergia- és fűtési rendszereinek egyik sarokkövévé válhat, mint folyamatosan rendelkezésre álló és tiszta energiaforrás. Jelenleg a geotermikus energia a globális energiaszükséglet kevesebb mint 1%-át fedezi, felhasználása néhány könnyen hozzáférhető és kiváló minőségű erőforrással rendelkező országra koncentrálódik, köztük az Egyesült Államokra, Izlandra, Indonéziára, Fülöp-szigetekre, Törökországra, Kenyára és Olaszországra.
Harmincöt évvel ezelőtt a világ korszakos változást élt át az európai kommunizmus összeomlásával. Francis Fukuyama elhíresült mondásával ezt a pillanatot a „történelem végének” nevezte, és azt jósolta, hogy minden társadalom végül is a liberális demokrácia és a piacgazdaság felé fog haladni. Ma már szinte közhelynek számít annak megállapítása, hogy ez a jóslat mennyire téves volt. Donald Trump és MAGA-mozgalmának visszatérése miatt talán a jelenlegi korszakot a „haladás végének” kellene neveznünk.
Az államháztartások világszerte veszélyesen kifeszítettek. Az egy főre jutó növekedés folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy és a védelmi kiadások költségei egyre nőnek. Ezek a sürgős prioritások könnyen a GDP további 3-6 százalékát igényelnék. A zöld aktivisták mégis hangosan azt követelik, hogy a kormányok a GDP akár 25%-át is elköltsék a klímaváltozás nevében, ezzel fojtogatva a növekedést.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A BRICS-tagság felé fordul az ország az EU-csatlakozás elhúzódása miatt.
Steve Cohen borúlátóbbá vált az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
