Másfél évtizeddel a globális pénzügyi válság után visszatértek a megszorítások. Ezúttal azonban a fiskális szigor nem csupán egy gazdaságilag veszélyes megközelítés, amely egy amúgy is nehéz helyzet súlyosbodását ígéri, hanem Elon Musk és Javier Milei argentin elnök kezében politikai fegyver és újraelosztási eszköz is.
A Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzelme a mostani német választáson – amely után szinte biztosra vehető, hogy Merz lesz a következő kancellár – biztató fejlemény az Európai Unió számára. A német és az uniós vezetés közötti magas szintű politikai összhang lehetővé teszi az EU számára, hogy gazdasági reformokat hajtson végre, illetve meghatározza azt, hogyan növelje az állami kiadásokat kulcsfontosságú területeken. Továbbá ez a felállás azt is lehetővé teszi az EU-nak, hogy új költségvetési keretrendszert dolgozzon ki.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérése új korszakot nyitott az amerikai kereskedelempolitikában, amely alapvető szakítást jelent a korábbi irányvonalakkal, beleértve Trump első elnöki ciklusát is. Trumpot most lényegesen kevésbé riasztják el a következmények, mint a korábbi elnökségénél. A „vámfal”, amelyet az Egyesült Államok köré akar építeni, nem csupán az első elnöki ciklusában megtapasztalt tranzakciós politikájának agresszívebb változata. Sokkal inkább a globális gazdasági rend és az abban elfoglalt amerikai pozíció átalakítására irányuló törekvést jelenti.
Európa egyedül maradt. Az 1945 utáni világrend összeomlott. És ahogy Friedrich Merz, leendő német kancellár fogalmaz: „öt perccel éjfél előtt” vagyunk. Merz és Emmanuel Macron francia elnök is amellett érvel, hogy „stratégiai autonómiára” kell szert tennie Európának. Ez sok pénzbe fog kerülni, és jelentős kompromisszumokra lesz szükség. Európa számára már régen eljött az ideje annak, hogy átgondolja az eddigi megközelítését, miszerint pénzt éget el egy olyan megfizethetetlen és hatástalan klímapolitikára, amelyet egyetlen más kontinens sem követ.
Bár a homok végtelennek tűnik a sivatagokban és a tengerpartokon, valójában egyre inkább hiánycikké válik. Az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga, amely nélkül nem lenne beton, aszfalt vagy üveg, ám a túlzott kitermelése súlyos környezeti károkkal jár. A folyók és tengerpartok homokkészletei kimerülőben vannak, miközben az illegális homokbányászat virágzik. Egyes becslések szerint 2050-re akár teljesen kifogyhatunk az építőipari minőségű homokból, ami drasztikus áremelkedést és ellátási problémákat okozhat. A cikkben a globális homokválság hátterét, hatásait és a lehetséges megoldásait mutatjuk be.
Harminc éve jártam először Thaiföldön. Az ázsiai kistigrisekről szóló gazdasági csodából keveset érzékeltem, de az ország, mint turisztikai desztináció fantasztikus benyomást tett rám. Gyönyörű, pálmafás-homokos tengerpartok, az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó romvárosok, paloták, buddhista templomok, türkiz tengerből ágaskodó kúpszerű szigetek. Ott éreztem rá a kiváló thai konyhára és olcsó sörre, láttam először ping-pong-os éjszakai klubot és transzvesztitákat. Érdekes, tigrissel akkor és többszöri visszatérésem során sem találkoztam. Elefánttal viszont annál többel. Szubjektív élménybeszámoló következik a több mint 1400 sziget, 35 ezer templom és a sziámi macskák hazájából, amelyet erősen megviselt a Covid, a felszín alatt megbúvó politikai instabilitás, az erős thai baht, na és a korrupció, de még mindig – és joggal – a turisták elsődleges célpontjának számít ez az ország az ázsiai kontinensen.
Ha az európai vezetők meg akarják valósítani az Ukrajna felé tett szóbeli támogatásukat aközben, hogy Amerika elárulja az országot, akkor most meg kell ragadniuk a pillanatot, és a lefoglalt orosz vagyont át kell adniuk Ukrajnának. Európa a világ bástyájává vált a tekintélyelvűség növekvő hullámával szemben, és többé nem engedheti meg magának, hogy jogászkodó kifogások mögé bújjon.
Donald Trump amerikai elnök vámok emelésére vonatkozó fenyegetései miatt a világ jelentős kereskedelmi zavarokra készül. Miközben a protekcionizmus ismét divatba jött, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, gazdasági biztonságuk megerősítése érdekében támogatják a kritikus hazai szektorokat, a szabadkereskedelem visszafordítása Trump elnöksége alatt fel fog gyorsulni, ami messzemenő következményekkel jár majd – nem utolsósorban a klímaváltozás elleni küzdelem terén.
Az elmúlt években inkább füstöt eregetett, pöfögött az EU francia-német motorja, és az elemzői kritikák szerint nem volt képes arra a fordulatszámra olajozottan felpörögni, ahol szükség lett volna vezető szerepére. A leköszönő német kancellár, Olaf Scholz sokkal inkább koncentrált egyéb területekre és együttműködési irányokra, mintsem az évtizedekig meghatározó Rajna-túlparti szövetségesre. A nagy kérdés, hogy az új német kormány és kijelölt vezetője, Friedrich Merz képes lesz-e belátni az elmúlt évek hibáit, és újra megfelelő fokozatba kapcsolni a motort.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérés előhozta azokat a félelmeket, hogy a globális energetikai átállás majd megakad, és visszafordul. Az amerikai elnök felesküdött a "fúrj, baby, fúrj" programjára, és arra, hogy visszavágja a környezetvédelmi szabályozásokat, valamint véget vet az "új zöld átverésnek". Mivel a Föld továbbra is melegszik – az idei január volt a legmelegebb első hónap a történelemben, és 2024 volt az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta –, sokan aggódnak amiatt, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás globális szintű lassulásának lehetünk majd tanúi.
A német választás eredményeit a szélesebb körű geopolitikai változások összefüggésében kell értelmezni. Németország II. világháború utáni történetében először fordult elő, hogy az orosz és az amerikai kormány nyíltan ugyanazt a német ellenzéki pártot támogatta: a szélsőjobboldali, náci irányultságú Alternatíva Németországért (AfD) pártot. A választási eredménynek így első látásra megkönnyebbülést kellett volna hoznia. Az AfD nem jut hatalomra, a két nagy hagyományos párt, a jobbközép kereszténydemokraták (CDU) és a balközép szociáldemokraták (SPD) alkotják majd valószínűleg a kormánykoalíciót.
Mindössze négy évvel azután, hogy Joe Biden bejelentette, „Amerika visszatért”, az európaiak most megdöbbenve figyelik, ahogy az USA feladja a transzatlantizmust és mindent, amit az jelentett. Ha van valami jó hír, akkor az az lehet: azáltal, hogy Amerika az illiberális nacionalizmus útjára lépett, felrázta az európai vezetőket az önelégültségükből.
A béke vonzó, de megfoghatatlan fogalom. Különböző emberek számára különböző dolgokat jelenthet más-más időszakokban. Ukrajna jó példa erre. A békére való törekvés két alapvetően eltérő eredményt hozhat: egy Vichy-stílusú kapitulációt esetleg egy átmeneti tűzszünettel, amely több időt ad Oroszországnak az újrafegyverkezésre és a következő támadásának előkészítésére, vagy a befagyott frontvonal erőteljes védelmét, ahogyan azt jelenleg a Koreai-félszigeten tapasztaljuk.
A keresetek tavaly 13,2%-kal, a nyugdíjak 6%-kal emelkedtek. Az idei nyugdíjemelés 3,2% volt, miközben a keresetek 2025-ben átlagosan 8-10%-kal emelkedhetnek (egyes hivatásrendekben 20-30%-kal). Tovább nyílik az olló az aktív korú dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között, folytatódik a nyugdíjasok relatív elszegényedése. A kormányzat a kockázatok mérséklése érdekében egy évközi nyugdíjemelési korrekció vagy egy speciális nyugdíjprémium kifizetése helyett unortodox módot választott, hogy a nyugdíjasokat plusz bevételhez juttassa: a nyugdíjasok számára részben visszatérítik majd az általuk vásárolt zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját.
Nemrégiben jelent meg a weborvos oldalán Kóka János vitairata, ahol tíz pontban határozza meg a magyar egészségügy halaszthatatlan teendőit. A pontok önmagukban is hatalmas területeket ölelnek fel. Összességükben pedig az egész magyar struktúrát nagykalapáccsal szétverni, majd a szilánkokból újjáépíteni javasolják. Ehhez még sosem vettünk elég nagy levegőt.
Elemzésünkben arra világítunk rá, hogy egy viszonylag friss vállalati felmérés alapján milyen irányba tarthat a hazai ágazatok növekedése idén, valamint arra mutatunk rá, hogy finanszírozási, fejlesztéspolitikai szempontból hol merülhet fel potenciálisan beavatkozási lehetőség. Az eredmények alapján az infokommunikáció és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység – az előző évekhez hasonlóan – a leginkább figyelmet érdemlő területek között maradhatnak 2025-ben is, melléjük idén felzárkózhat az oktatás is. Vizsgálatunk szerint ezen három, külső finanszírozásra relatíve kevésbé rászoruló ágazat megfelelő forrással való ellátása rendkívül kedvező hatást gyakorolhat a magyar gazdaság egészére.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A hamarosan lejáró vámmentes gabonaexport jelentős részét képezi az ország bevételeinek.
Már látszik a fény az alagút végén.
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
Csicsmann László egyetemi tanár értékelte a helyzetet a Checklistben.
