Donald Trump megválasztott amerikai elnök Tegyük újra naggyá Amerikát (Make America Great Again – MAGA) koalícióján belül a vártnál hamarabb jelentkeztek a repedések. December végére a technológiai milliárdosokból álló szárny nyílt összetűzésbe keveredett a MAGA nativista szárnyával a H-1B vízumprogram miatt, amely lehetővé teszi az amerikai vállalatok számára, hogy évente mintegy 600 ezer képzett külföldit alkalmazzanak ideiglenes jelleggel.
A világgazdaság rettegve várja Donald Trump kereskedelmi vámjainak hatályba lépését. Trump egyértelműen szereti az importvámokat, és azt ígérte, hogy megemeli azokat a Kínából, Európából, Mexikóból, sőt Kanadából származó termékek esetében. Hogy ez mekkora kárt fog okozni, az nemcsak a vámok által érintett szektorok számától, illetve a vámok mértékétől függ, hanem attól is, hogy milyen céllal vetik ki azokat.
Viharos vizeken, változó szabályozási környezetben, növekvő munkanélküliség mellett is bőven jut kihívás azon vállalatoknak, amelyek munkaerő-felvételben gondolkodnak 2025-ben, legyen szó a fluktuáció pótlásáról vagy a létszám növeléséről.
Nagyon sok találgatást hallani arról, milyen káosz várhat (vagy nem várhat) Amerikára és a világra Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatását követően. Senki sem tudja, hogy Trump meghirdetett programjából mennyi „valós”, és mennyi az, ami egyfajta színjátszás a választóbázisa felé, erődemonstráció az ellenségeinek, vagy egy tárgyalási stratégia része a kongresszussal, valamint a különböző baráti és ellenséges országokkal szemben. De minden harsánysága és az alternatív valóságot teremteni kívánó hívei ellenére Trump nem tudja hatályon kívül helyezni a számtani törvényeket, bármennyire is próbálkozhat ezzel az elkövetkező hetekben, amikor a kormányzat eléri a szövetségi adósságlimitet.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök által bejelentett szinte minden egyes kabinet- vagy stábtagi kinevezést a média előre látható felháborodási hulláma fogadta. E hisztéria egy része mélyen gyökerező pártpolitikai elfogultságnak tudható be, más része jogos aggodalmakat tükröz, míg van olyan része is, amely merő ostobaság.
2024-ben a globális geopolitika és az egyes országok politikája jelentős változásokon ment keresztül. A világgazdaságban is egyszerre látni jelentős gyengeségeket, köztük Európában és Kínában, valamint figyelemre méltó fényes pontokat, különösen az Egyesült Államokban. 2025-ben a fejlemények lehetséges kimenetelének spektruma tovább fog szélesedni.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök második adminisztrációja január 20-án délben lép hivatalba. Trump megállás nélküli választási kampánya – amely azóta tartott, hogy 2020-ban kikapott Joe Biden ellen – azt sugallja, hogy második elnöksége az elsőhöz képest jobban meg lesz szervezve, de ugyanúgy az adócsökkentésekre fog összpontosítani a gazdaság fellendítése érdekében, valamint a magasabb vámokra fókuszál majd az amerikai külkereskedelem átalakítása céljából, továbbá a lehető legtöbb bevándorló kitoloncolására irányul, hogy több lehetőséget teremtsenek az amerikai munkavállalók számára. Megváltoztak azonban az idők, és a valóság valószínűleg nem fog egyezni a hangoztatott retorikával.
Nem meglepő, hogy a BRICS-országok élen járnak a digitális eszközökkel kapcsolatos kísérleti projektekben, amelyek felboríthatják a fennálló Bretton Woods-i rendet. Ezzel az ellenséges vízióval szembeni legígéretesebb alternatívaként azonban egy egyszerű megoldás adódhat: tartsuk meg a Nyugat által dominált pénzügyi architektúrát, de korszerűsítsük a határokon átnyúló fizetéseket biztosító rendszert.
Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.
Dél-Korea figyelemre méltó átalakulása a világ egyik legszegényebb országából az egyik leggazdagabb államává páratlan folyamatnak számít a közelmúlt történelmében. Bár a hivatalos adatok erős növekedést és alacsony munkanélküliséget mutatnak, a dél-koreai gazdaságot továbbra is mély strukturális kihívások sújtják, amelyek mélyreható hatással lehetnek a jövőben az ország jólétére.
A világ legnépesebb országában, Indiában a légszennyezettség súlyos problémákat okoz, az országban találhatók a világ legszennyezettebb levegőjű városai. Emiatt is egyre sürgetőbbé vált India tiszta energiára való átállásának elindítása, amelynek egyik kulcsa a közlekedés elektrifikációja és az áramtermelés átállítása nem fosszilisenergia-alapú megoldásokra. Emellett a kritikus ásványi anyagok beszerzésének és újrahasznosításának stratégiai tervei is kulcsszerepet játszanak az ország energiaátmenetében.
Közel 50 év után a szíriai Aszad-rendszer egyik pillanatról a másikra megbukott. Bár voltak jelek, melyek ebbe az irányba mutattak, a gázai és a libanoni háború, a kétszeri közvetlen izraeli-iráni csapásváltás, valamint a globális környezetben Oroszország ukrajnai háborúja, illetve az amerikai elnökválasztás árnyékában Szíria, úgy tűnt, legalábbis nyugvóponton van, és mint ilyen, nem került a nemzetközi figyelem középpontjába. Egészen addig, míg a szíriai kormánnyal szembenálló fegyveres csoportok, élükön a Haj’at Tahrír as-Sámmal rajtaütésszerűen el nem foglalták Szíria második legnagyobb városát, Aleppót, majd egy villámhadjárat keretében Homszot, Hamát és végül a fővárost, Damaszkuszt.
Miközben egyre hatalmasabb mértékű a műanyagszennyezés, hiszen gyakorlatilag nincs már a világnak olyan része – ideértve a vizeinket, a talajt és az emberi testet is –, ahol ne lenne jelen mikroszennyezőként a műanyag, az elmúlt két évben heroikus nemzetközi diplomáciai erőfeszítések irányultak arra, hogy létrejöjjön egy globális egyezmény a műanyagok gyártásának, használatának és újrahasznosításának szabályozására. A tudomány most is irányt mutatott, hiszen a műanyagszennyezéssel kapcsolatosan tudományosan igazolt növekvő ismeretek ráirányították a politikusok és a közvélemény figyelmét erre a problémára, és ez megnyitotta az utat egy globális egyezmény kidolgozása és remélhetőleg az ezt követő erőteljesebb szakpolitikai beavatkozások előtt. A műanyagszennyezésről szóló nemzetközi egyezmény kidolgozását célzó tárgyalások ötödik fordulóját november végén a dél-koreai Puszanban tartották, amely szomorú, de nem meglepő módon eredménytelenül zárult.
Németország a mintapéldája mindannak, ami az európai gazdaságban rosszul működik. A GDP-je már a második egymást követő évben fog várhatóan csökkenni. Az energiaigényes iparágak, mint a vegyipar és a fémfeldolgozás súlyos gondokkal küzdenek. A német bajnok cégek, mint a Volkswagen és a ThyssenKrupp pedig példátlan leépítéseket és gyárbezárásokat jelentettek be.
Jelenleg az önkéntes karbonpiac nagy részét a megújuló energiatermelési beruházásokból származó karbonkreditek adják. Újabban azonban kérdésessé vált az ilyen beruházások alapján nemzetközileg elismert, magas integritású karbonkreditek kibocsáthatósága a többlethatás feltételezett hiánya következtében. Új megközelítésre van szükség, ami alapján a zöldenergia-termelés visszanyerheti a korábban élvezett addicionális megítélését a karbonpiacon, mivel ez a gazdaság zöld átmenetét biztosító elektrifikáció alappillére, és így nagy szükség van az ösztönzésére.
Nem kellett volna akkora meglepetésként hatnia annak, hogy az amerikai választókat nagyrészt hidegen hagyta a demokraták azon figyelmeztetése, hogy Donald Trump súlyos veszélyt jelent az amerikai intézményekre. Egy 2024. januári Gallup-felmérés szerint ugyanis az amerikaiak mindössze 28%-a elégedett „az amerikai demokrácia működésének módjával”., ami rekord alacsony aránynak számít.
A francia BPCE bank érdekeltsége lesz a partnere ebben.
A bitcoin történelmi csúcsa közelében áll.
Egyelőre a dollár a nagy vesztese az új elnökség kezdetének.
A Világgazdasági Fórumon értékelték a nagy irányváltást a világ vezető bankárai.
Újra módosultak a határidők.
29-61 százalékkal emelkedik az oktató-kutató kollégák alapbére.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
