Sajnos abszolút semmi jót nem lehet mondani Donald Trump amerikai elnök bejelentéseiről, amelyeket a Fehér Ház rózsakertjében nemrégiben tartott "felszabadulás napi" (Liberation Day) eseményen tett. Bármennyire is próbáljuk "józanra mosni" Trump gazdaságpolitikáját, egyszerűen nem lehet koherensen érvelni az állítólagosan "kölcsönös" kereskedelmi vámok mellett.
Bár a félvezető chipek ma már mindenütt megtalálhatók, gyártásuk csak néhány országra összpontosul, és ez a növekvő geopolitikai feszültségek időszakában rendkívül sebezhetővé tette az USA gazdaságát és hadseregét. Miközben az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be az AI-technológiákban használt csúcskategóriás chipek tervezésében és a hozzájuk szükséges szoftverek biztosításában, magukat a chipeket máshol gyártják. A katasztrofális ellátási zavarok kockázatának elhárítása érdekében az Egyesült Államoknak olyan koherens stratégiára van szüksége, amely a félvezetőipar valamennyi szegmensét felöleli.
Az állami garanciák fokozott használata és a tömeges deregulációs program nem teszi majd lehetővé, hogy az Európai Unió a 21. században globálisan versenyképessé váljon. Ez csak akkor történhet meg, ha az unió létrehoz egy közös adósságkibocsátásból finanszírozott alapot, amely közvetlenül támogatja az európai feldolgozóipart.
Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.
A családi adókedvezmény 2024 végén elfogadott módosítása, valamint a három- és kétgyermekes anyák szja-mentességének kiterjesztése komoly kérdéseket vet fel a költségvetés fenntarthatósága és a társadalombiztosítási rendszer stabilitása szempontjából. Írásomban kifejezetten a három kiskorú gyermeket nevelő családok esetén érvényesülő hatásokat vizsgáltam meg. Ez alapján kimondható, hogy a kedvezmények kiterjesztése a jelenlegi családtámogatási rendszert még jobban eltorzítja, és hatalmas lyukat üt a költségvetésen, beleértve a tb-alrendszert is.
Úgy látszik, hogy Donald Trump amerikai elnököt – első elnöki ciklusával ellentétben – már nem érdekli, hogy intézkedései milyen károkat okoznak a pénzpiacokon. Úgy tűnik, Trump mostanra megszállottja lett az intézmények leépítésére vonatkozó radikális megközelítésnek, amely többek között a Federal Reserve, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ellen irányul.
A gyermekvállalás ösztönzésével és a saját ingatlantulajdon szerzésével kapcsolatban Magyarországon alkalmazott államilag támogatott hitelek bár újszerűnek hathatnak, valójában nem azok. Az 1940 és 1944 között használt támogatási forma, az Országos Nép-és Családvédelmi Alap (ONCSA) és ezen belül a házasodási kölcsön kísértetiesen hasonlít a jelenlegi babaváró hitelhez. Cikkemben az ONCSA működését mutatom be, illetve azt, hogy az mennyiben hasonlít vagy különbözik a jelenleg alkalmazott támogatási eszköz mechanizmusaihoz képest.
Donald Trump gazdasági tanácsadó testületének leendő elnöke szerint azért nagy az amerikai kereskedelmi deficit, és azért tud az USA nehezen versenyezni a feldolgozóiparban, mert az amerikai pénzügyi eszközök iránti külföldi kereslet miatt a dollár túl erős. Ez az érvelés azonban nem meggyőző.
Másfél évtizeddel a globális pénzügyi válság után visszatértek a megszorítások. Ezúttal azonban a fiskális szigor nem csupán egy gazdaságilag veszélyes megközelítés, amely egy amúgy is nehéz helyzet súlyosbodását ígéri, hanem Elon Musk és Javier Milei argentin elnök kezében politikai fegyver és újraelosztási eszköz is.
A Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzelme a mostani német választáson – amely után szinte biztosra vehető, hogy Merz lesz a következő kancellár – biztató fejlemény az Európai Unió számára. A német és az uniós vezetés közötti magas szintű politikai összhang lehetővé teszi az EU számára, hogy gazdasági reformokat hajtson végre, illetve meghatározza azt, hogyan növelje az állami kiadásokat kulcsfontosságú területeken. Továbbá ez a felállás azt is lehetővé teszi az EU-nak, hogy új költségvetési keretrendszert dolgozzon ki.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérése új korszakot nyitott az amerikai kereskedelempolitikában, amely alapvető szakítást jelent a korábbi irányvonalakkal, beleértve Trump első elnöki ciklusát is. Trumpot most lényegesen kevésbé riasztják el a következmények, mint a korábbi elnökségénél. A „vámfal”, amelyet az Egyesült Államok köré akar építeni, nem csupán az első elnöki ciklusában megtapasztalt tranzakciós politikájának agresszívebb változata. Sokkal inkább a globális gazdasági rend és az abban elfoglalt amerikai pozíció átalakítására irányuló törekvést jelenti.
Európa egyedül maradt. Az 1945 utáni világrend összeomlott. És ahogy Friedrich Merz, leendő német kancellár fogalmaz: „öt perccel éjfél előtt” vagyunk. Merz és Emmanuel Macron francia elnök is amellett érvel, hogy „stratégiai autonómiára” kell szert tennie Európának. Ez sok pénzbe fog kerülni, és jelentős kompromisszumokra lesz szükség. Európa számára már régen eljött az ideje annak, hogy átgondolja az eddigi megközelítését, miszerint pénzt éget el egy olyan megfizethetetlen és hatástalan klímapolitikára, amelyet egyetlen más kontinens sem követ.
Bár a homok végtelennek tűnik a sivatagokban és a tengerpartokon, valójában egyre inkább hiánycikké válik. Az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga, amely nélkül nem lenne beton, aszfalt vagy üveg, ám a túlzott kitermelése súlyos környezeti károkkal jár. A folyók és tengerpartok homokkészletei kimerülőben vannak, miközben az illegális homokbányászat virágzik. Egyes becslések szerint 2050-re akár teljesen kifogyhatunk az építőipari minőségű homokból, ami drasztikus áremelkedést és ellátási problémákat okozhat. A cikkben a globális homokválság hátterét, hatásait és a lehetséges megoldásait mutatjuk be.
Harminc éve jártam először Thaiföldön. Az ázsiai kistigrisekről szóló gazdasági csodából keveset érzékeltem, de az ország, mint turisztikai desztináció fantasztikus benyomást tett rám. Gyönyörű, pálmafás-homokos tengerpartok, az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó romvárosok, paloták, buddhista templomok, türkiz tengerből ágaskodó kúpszerű szigetek. Ott éreztem rá a kiváló thai konyhára és olcsó sörre, láttam először ping-pong-os éjszakai klubot és transzvesztitákat. Érdekes, tigrissel akkor és többszöri visszatérésem során sem találkoztam. Elefánttal viszont annál többel. Szubjektív élménybeszámoló következik a több mint 1400 sziget, 35 ezer templom és a sziámi macskák hazájából, amelyet erősen megviselt a Covid, a felszín alatt megbúvó politikai instabilitás, az erős thai baht, na és a korrupció, de még mindig – és joggal – a turisták elsődleges célpontjának számít ez az ország az ázsiai kontinensen.
Ha az európai vezetők meg akarják valósítani az Ukrajna felé tett szóbeli támogatásukat aközben, hogy Amerika elárulja az országot, akkor most meg kell ragadniuk a pillanatot, és a lefoglalt orosz vagyont át kell adniuk Ukrajnának. Európa a világ bástyájává vált a tekintélyelvűség növekvő hullámával szemben, és többé nem engedheti meg magának, hogy jogászkodó kifogások mögé bújjon.
Donald Trump amerikai elnök vámok emelésére vonatkozó fenyegetései miatt a világ jelentős kereskedelmi zavarokra készül. Miközben a protekcionizmus ismét divatba jött, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, gazdasági biztonságuk megerősítése érdekében támogatják a kritikus hazai szektorokat, a szabadkereskedelem visszafordítása Trump elnöksége alatt fel fog gyorsulni, ami messzemenő következményekkel jár majd – nem utolsósorban a klímaváltozás elleni küzdelem terén.
Más szelek fújnak a miniszter szerint.
Fordulat jöhet a vámháborúban?
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
